Mindennapi motiváció
Újra éledek blogolás téren,mert ez az idei nyár nagyon sok esetben volt számomra tanulságos. Megtanultam,hogy még mindig vannak,akik számára a kutya eszköz,nem társ vagy barát,megtanultam,hogy amíg élünk lesznek szaporítók a világban,s azt is megtanultam,hogy ezellen mi kisemberek nem tudunk tenni fizikailag semmit. Kimehetünk kutyát kobozni,elmagyarázhatjuk mi a helyes,de ennyi embernek ennyi féle képpen lehetetlen. Azt is megtanultam,hogyha valaki sportol a kutyájával(nem kimegyek a mezőre egy ül fekszikre),hanem valóban sportol a kutyával,akkor annak mennyi buktatója van a szép dolgok,csillogó érmecskék és kupácskák mellett.
Saját eseteimről írnék néhány sort. Nem kell bemutatkoznom,ismertek jópáran,két belgás gazdi vagyok,akinél egy kirobbanó ösztönű és energiájú valamint egy idős,ám fénykorában tökéletes sporteb lakik. Mindenem az övék,szó szoros értelmében,az életem is,mely sokszor ütközik nehézségekbe a kutyák miatt. Nem tudok elmenni egy hétre kikapcsolódni nyaralni,holott mindenkinél ettől csöpög a fb,ezzel fogadnak,ha találkoztok,közben mindenki sír...Sír,hogy a kutyája neveletlen,engedetlen...sír,hogy nincs pénze..akkor miből nyaral? Sír,hogy neki sosem lesz versenykutyája.. Magyarok vagyunk sírni tudunk,abban szerintem világvezetői első helyet megszerezné kicsiny hazánk. Én is sírok,s tudjátok miért sírok?! mert ezeket a problémákat meg szereteném oldani,s rájövök,mennyire kevés vagyok ide egyedül..kevés vagyok egyszerre segíteni,tanítani,támaszt nyújtani,miközben ha nekem problémám van egy "hú de rossz" vagy egy sajnálommal... el vagyok intézve.. Viszont mikor fordított a helyzet,zakatolnak a privát üzenetek,cseng a telefon ezerrel,ömlenek az email rendszerbe a leveleim.. No kedveseim akik magukra ismertek,most teszek pontokat az ügyek végére,szép nagy pontot,egy hízott felkiáltójellel! Éveken keresztül "nem vettem észre,hogy kihasználnak" dehogynem,csak féltem,hogyha ezeket az embereket is elveszítem,akkor senkim sem marad..a legjobb barátaid döfnek hátba egy egy fontos esemény azonnali lemondásával,mert huppsz nekik mégsem jó..de azt nem kérdezik meg,vagy fel sem merül bennük,hogy amúgy az elején nemet mondok és akkor nem számol velem a hülye... legyen ez egy kutyaséta,egy hétvége,vagy bármi.. alkalmazkodni tudni kell,viszont ez kétoldalú! Ha én tudom,hogy valamiben nem vagyok 100% biztos,akkor nem mondok rá igent.. vannak kivételek,munkahely,betegség,bármi ami igenis úgymond kihúzás ezalól..váratlan dolgokra nem tudunk felkészülni.. A kihasználás azonban nem váratlan dolog..mikor csak addig vagy jó valakinek míg szüksége van rád,amíg tudsz neki "jövedelmet" biztosítani... Mindezt egyszerre idén nyáron tanultam meg igazán..sorozatban egymás után..mikor mindent eléd gördít a sors,s bírkózz meg vele,lehetőség szerint egyedül,mert más nem fog segíteni(tk,de nagyon kevés van)... S mindez mindez a kutyák miatt lenne?! Nem nem miattuk van,de általuk ismertem meg ezt a szörnyű érzést....hiszen zömmel kutyások vesznek körül,akik jajjj bocsánat,igen emberek...
Vicces posztok születnek ilyenkor fbon,vagy twitteren,neadjisten instrán... mikor a szemedben mást most és mást hallasz vissza,mikor az igazat tudod,de a másiknak már mást mondanak :) ezek olyan kis nyalánk dolgok,amin elmosolyodik az ember,hogy van e még ennél lejjebb..
Mikor közlik,hogy ő nem akarja neked megmutatni mi a helyes,de mást sem szajkóz,csak azt ami szerinte jó,mégha tudod nagyon jól,hogy annak a helyeshez köze sincs..de megpróbálják lenyomni a torkodon.. azt hiszem kezdem megérteni a rengeteg antiszociális posztot,mobilt nyomkodó droid emberként..ezek miatt nem vágynak húsvér kapcsolatra,mert ha egy virutális baráttal kevesebb,sebaj pár komment és lájk,máris van egy új,viszont a való életben nem így megy.
Miért írtam ezt le kutyás blogomba,így egy szeptember kezdeti napon? Mert tegnap ért az az atrocitás,mikor számomra régóta kedves kutyások kimutatták a foguk fehérjét..sajnálatos módon,hiába eléggé "sad" a blogbejegyzésem,el kell keserítenem ezeket az embereket,hogy nem adom fel ;) nyugodtan elkezdődhetnek a belémrúgások,az ez már megint nyavajog kibeszélős privát messzidzsek,nem érdekel,sőt totális mód hidegen hagynak már..régen adtam olyan emberek szavára,akiket ha azt mondják 10 éve,hogy itt baj lesz,kiröhögök..de igazunk volt.. magyarországon jelenleg a kutyás kutyásnak farkasa,legyen az kicsi,nagy sport vagy munka,vagy szimplán kiállító,mindig lesznek konfliktusok amit a kommunikáció hiánya,vagy épp a túlzott kommunikáció okoz majd.
Sokáig voltak motivációs problémáim...mehettem a világ legrangosabb kutyakiképzőjéhez is segítségért,addig nem oldódott volna meg ez az ügy,míg magamtól rá nem jövök..hogy legyen a kutyám motivált ebben a világban,amikor a felvezetőjétől sem azt látja,hogy bármi motiválná?! Felismerésem óta érdekes a kutyám farka hirtelen a levegőben landolt,s rájöttem,hogy akár tréning akár verseny,csak ő van és én...nincs az,hogy ki mit gondol rólam a pálya szélén,vagy,hogy tudom,ő azt akarja,hogy elvérezzünk,érzem a szemén..rá kell tenni magasról... Ellenségeink első és legfontosabb fegyvere,a mi gyengeségünk..ha érződik sebezhetőségünk végünk van... mi tiszta lapokkal játszunk,s kiírom magamból ami bánt..nekem könnyebb lesz,az,hogy x y meg a z mit gondol róla? érdekel? :D nem! és azért nem mert ez nem neki okoz álmatlan éjszakát,sőt jobban is alszik tőle,ha látja bajunk van...nincs bajom,mert kiírtam magamból,s volt még néhány olyan ember akivel meg tudtam beszélni..s megkönnyebbültem,megszűnt a teher...s máris megvan a motiváció kettes fázisa..élj úgy ahogy Te szeretnél,ne úgy ahogy mások látni akarnak :)
