What is love? DD don't hurt me

Még mindig nehéz szavakat találnom,azért megpróbálkozom a blogírással. Egy talán életem legeseménydúsabb programján,hétvégéjén túl lenni,nem a kicsi falatok közé tartozik (pláne egy bedurrant bölcsesség fog kíséretében). Az elején.. már szólt róla egy cikkem,mennyire készülünk,mennyire várjuk,s minden úgy sikerült ahogy terveztem,majdnem. ;)

Minden egy szombat hajnali órában kezdődött, csörgött a telefon - Eszter volt az - én már tűkön ültem az autóban,mikor hívott. Előző este gondosan összepakoltam mindent,kivétel elég eurót és magyar HUF-t :P de nekivágtunk az útnak,reggel negyed hatkor. Csilla és Eszter már jóval hamarabb kelt,s indult,hiszen Csepel- Ráckeve távolságról csatlakozhattam hozzájuk. Így indult neki kicsi szőke csapatunk,három pasi ebbel Ausztriának. Az odafelé vezető hegymenet,szerencsére nem tartogatott meglepetéseket,zökkenőmentesen értünk a helyszínre teljesen idejében. Az esemény kezdetekor még igen hűvös volt időjárás,ott ugyanis még foltokban akadt hó is. A nap folyamán a napocska szépen melegítette a levegőt,bent pedig pláne nem fáztunk a teremben,sőt.. Hivatalos első osztály ketté volt bontva a sok nevező miatt,így két magyar társam,az utitársaim pontosabban külön külön egyes osztályban indultak. Csilla 1/A Bátorral, Eszter pedig 1/B Dingával. Szuperek voltak a hölgyek,itt is gratulálok Nekik,mindkét kűrt imádtam,s rám szabott feladat - fotóztam. Mivel úgy készültem,hogy itt nem leszek árnyékos,nem is jelentkeztem khmm (lustaság fél egészség) így teljes nyugodtsággal lézengtem az emelet és a versenytér között. Ebédszünetben kirándultunk egy hatalmasat a közeli hegyoldalba,álomszép ez a hely,már most visszavágyom minden porcikámmal,s alig voltam itthon azóta. A helyszín,az emberek,a mentalitás, nem lehet szavakba önteni,oda szeretnék újjászületni valahogyan.

Előre szaladtam kicsit,merthogy ebédszünet előtt még Fruzsink indult egyet Senior osztályban cuki selymes Pamacs hölgyeménnyel.

Szóval miután mindenki lezavarta a kűrjét (kiv Anikó Nóra és én) kimentünk kirándulni a hegyoldalba,amíg nem volt sár és víz.. Nem én lettem volna,ha visszafelé nem csúszok meg és taknyolok el a sárban persze miben,mint a fellépő ruhámban... nagyon imádkoztam,hogy megszáradjék mire sorra kerülök.. szerencsére le tudtam takarítani,mert a melegben hamar megkötött a sár és leporolhatóvá vált. Izgalmakban kicsit sem szenvedtünk hiányt. Kettes osztályt Anikó kezdte szenzációs Izzy leányzójával. Még 5en voltak előttünk,itt már repkedtek a pillangók nem jó értelemben odabent. Éreztem,hogy nem nem leszek jól mire ringbe kerülök,de nyeltem egy nagyot fújtam a levegőt és betoppantam a magnó cimborámmal és Nitroval a ringbe. Nagyon szépen dolgozott a fiú,talán most volt összes versenye közül a legkoncentráltabb és legjobban motivált. Újra elkezdett csipkelődni,ez az izgulásnak volt és magabiztosság hiányának jele,megint kiszedjük belőle sok sok jutalommal..ő maga már el is kezdte a jutalmazást,ugyanis kizárattam magunkat ügyessen :) Mikor vége volt a zenének,az inget nem magam mellé dobtam,hanem magam elé,bízva,hogy vége,túl vagyunk rajta..aztán beütött a baj.. Nitro fiam felém futott,hogy lejutalmazhassam,s felkapta az inget...innentől bírálati lapunk áthúzva. Nem sajnáltam,na jó talán egy picit,de ugyanakkor nem tört meg,valami elborult bennem,mert nem tudott letörni..a szlovák verseny után pld cefetül éreztem magam,mindkét kutyámnál,de most,annyira megnyugtatott a tudat,hogy Nitro jól motivált 3:13 zenénél is,hogy nem tudtam mélypontra zuhanni. Nóra jött vígasztalni,amit köszönök,de a hasznos tanácsokat mégjobban, Fruzsi pedig megtartotta a fejmosásomat,jogosan és ezt is köszönöm,mert teljesen más oldalról megláttam a sportot,hiszen eddig még sosem volt DIS a papírunkon. Megtanít arra a dd,mennyire fontos valójában a gyakorlás,a közös időtöltés,s az,hogy a kutya nem munkagép,nem várhatunk el tőle mindig olyan magasfokú koncentrációt jutalom nélkül,mint azt sokan egyébként megteszik,vagy megtették az állatkának rovására. Kicsit bár eszem ágában sincs összehasonlítani e kettőt,meg pláne,de hasonlít mégiscsak az engedelmes ágazathoz. Hosszú ideig a kutyának figyelni kell,pontosan dolgozni,annak reményében,hogy egyszer majd csak jutalmat kaphat. Itt néminemű segítség,hogy legalább hangban jutalmazhatjuk a kutyát,engedelmesben ugye az sem megengedett,viszont ott az ágak kicsit megtörik a monotonitást. Olajat nem öntenék a tűzre,de azok szerint,akik véleménye,hogy a dog dancing nem sport,ajánlatos,kipróbálni,milyen,mikor a kutyának ugyanúgy pontosan kell dolgoznia,a gazdinak pedig kreativitását követve önnállóan,függetlenül a kutyától is mozognia kell,s ezt a két ágat egyszerre művelnie. Lehet,hogy nem ösztönsport,s nem ad tenyésztési minősítést sem,viszont megkockáztatom néhány európabajnok kutyáját,hogy akár 8-10percen keresztül egyhuzamban tudna a kutya pontosan koncentráltan dolgozni,minden hiba nélkül. No ettől mi még messze vagyunk,s nincs is munkagép kutyám,viszont imádjuk csinálni,s végre megértettem,hogy ennél fontosabb NINCS! Az élvezet,az ami ideláncolt,a boldogság,a mosolygó bírók és nézők arca,a kutyám csóváló farkincája és csillogó szemei. Nekem ezt jelenti a dog dancing.

Mivel kicsit elcsusszantam az élménybeszámolótól,visszakanyarodnék,mi is történt ezután. Hatalmas adag parízer,sok sok simi és újra ki a természetbe a 3. osztály előtt,ahol Nórát vártuk porondra.Visszaérvén nagy meglepetés fogadott,a bírói asztal egyik üres széke.. bírálhattam a 3. osztályt árnyékosként újra! Fruzsi oldalán foglaltam helyet,némi KinderChocoBons kíséretében,egy tollacskával és egy összesítő lappal. Szuper kűröket láthattunk,ismerős és számomra még ismeretlen arcokat,akik nyílván következő verseny alkalmával már nem lesznek újoncok nekem sem.

Nap végén lezajlott az eredményhirdetés, jó sok pakkal megrakodva elindultunk hazafelé. Ez az út azonban kicsit sem volt kalandmentes és veszélytelen sem. Csillának ügyes és gyors reakcióidején kétszer is múlott az épségben való hazatérésünk. Bátran ülök be mellé legközelebb is,szuperjól vezet ilyen fárasztó nap után is,ennyi kilómétert. Köszönöm Neked! :)

Estére sajnos nagyon rosszul lettem,keveset aludtam,s ez nekem a hasamra húzódik először..bírálás után erős fejfájással kűzdöttem,melyet mostanra kiderült mi okoz,a bölcsesség fogam,ami rossz irányban szeretne kibújni :( minden ilyen behatás ellenére is,kijelentem,hogy ez volt életem legeslegjobb DD versenye. Készülünk az országosra,hajrá május 9!